A globális átlaghőmérséklet már most nagyjából 1,1-1,2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, ami azt jelenti, hogy ha – a korábban egyebek között hűtőközegként használt – CFC-k még mindig használatban lennének, akkor 2100-ra 3,5 Celsius-fok lenne a melegedés, ami jócskán meghaladná a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos korlátot.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szimulációs modelljeikben 1987-től – az ózonréteget károsító anyagok használatának radikális csökkentését előíró montreali jegyzőkönyv létrehozásától – kezdődően a CFC-k használatának évi 3 százalékos növekedésével számoltak.
Megállapították, hogy az ózonréteg folyamatos vékonyodása jelentősen csökkentette volna a Föld azon képességét, hogy elnyelje a légköri szén-dioxidot.
A CFC-gázok betiltása nélkül 580 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot kötnének le az erdők, a növényzet és a talaj 2100-ra.
Emellett a légköri szén-dioxid-koncentráció 165-215 ppm-mel lenne magasabb a jelenlegi 420 ppm-nél. Ez a szén-dioxid-többlet pedig 0,8 Celsius-fokkal növelné a globális melegedést.
Az ózonkárosítás mellett a CFC-k erős üvegházhatású gázok is egyben. Amennyiben a használatuk ellenőrizetlenül folytatódott volna, akkor a század végére további 1,7 Celsius-fokkal növelték volna a globális felmelegedést, vagyis a puszta használatuk összességében 2,5 Celsius-fok extra emelkedést eredményezett volna.
